Hogyan néz ki a gombával fertőzött köröm?
A gombával fertőzött körmön leggyakrabban sárgás, homályos (esetenként fehéres vagy zöldes-barna) elszíneződés jelenik meg. A köröm szabad éle, ritkábban az oldala megvastagodik, az elszíneződés lassan az egész körömre ráterjed, formája eltorzul, fénytelenné válik. Alatta elpusztult körömdarabok gyűlnek össze, és végül leválhat a körömágyról. Kezdetben a köröm csak ritkán fáj, de a későbbiek során, amikor megvastagodik, a körömre gyakorolt nyomás fájdalmat okozhat. Egy körömből kiindulva a fertőzés átterjedhet a kéz vagy a láb többi körmére is.

A körömgombásodás gyakorisága
A láb és a lábkörmök gombás fertőzöttsége sokkal gyakoribb, mint a kézkörmök ilyen betegsége. Kialakulása külső tényezőktől (éghajlati viszonyoktól, életmódbeli, ruházkodási szokásoktól, élet- és munkakörülményektől) és belső faktoroktól (alapbetegségtől, nemtől, életkortól) függ. Ennek megfelelően a fertőzések gyakorisága még Európában is változatos képet mutat, 1,7-13 százalék közötti aránnyal. Egyes betegségekhez – pl. cukorbetegséghez – társulva a 20-30 százalékot is elérheti. A fertőzés idősebb korban sokkal gyakoribb. A bőrgyógyászok által igazolt esetek 40 százalékában a láb és a lábkörmök gombás fertőzöttsége együttesen található meg. Amellett, hogy esztétikailag és pszichikailag zavarja a betegeket, gyakran az életminőségüket is hátrányosan befolyásolja. Járási, lábbeli-viselési problémákhoz, orbánc és más betegségek kialakulásához vezethet, főként, ha a kor előrehaladtával a hajlamosító tényezők halmozottan fordulnak elő.

A lábgombásodás okozói
A kórokozók legnagyobbrészt az emberi bőr és köröm szaruanyagát emészteni képes ún. bőrgombák (dermatophytonok), melyek jelentős része kifejezetten az emberi szervezethez és környezetéhez adaptálódott, másrészt olyan sarjadzó- és penészgombák is megtámadhatják a bőrt és a körmöt, melyek mindennapos lakói az emberi bőrnek, és számukra megfelelő körülmények között képesek betegséget okozni. A bőr – és körömgombásodás kialakulása elsősorban civilizációs okokra vezethető vissza, a betegség fertőzés útján terjed! A zárt, nehezen szelőző lábbelik és nylon ruhadarabok egész napos viselése, bizonyos betegségek (rossz vérkeringés, cukorbetegség, az immunrendszer meggyöngülése) antibiotikumok szedése, műköröm viselés mind-mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A gombák spórákkal szaporodnak, így a betegek közvetlenül veszélyeztetik saját környezetüket, családjukat. A párás, meleg környezet kiváló táptalaj a gombák szaporodásának. A bőrön és körmön kialakuló apró sérülések, a bőrszárazság, a túlzott tisztálkodás az egészséges szervezet természetes védekezőképességét csökkenti, így ezek a felületek behatolási pontot jelentenek a gomba spórák számára. A tünetek bárkinél jelentkezhetnek, a betegség kialakulása nem a társadalmi státusztól, az anyagi helyzettől vagy a higiénés körülményektől függ.

Figyelmeztető jelek
Ha a talpunkon száraz hámlás alakul ki, vagy – főként nyári időszakban – apró, savós, égő, viszkető hólyagocskák jelennek meg, felmerül a fertőzés gyanúja. A talpi rész oldalán, lábfejre húzódva, az ún. mokasszin vonalban létrejövő hámló, viszonylag éles hatású, viszkető, enyhén gyulladt folyamat is gombás fertőzésre utal. A lábujjak között kialakuló hámlás, berepedezés deformáltsága, mely lassan, fokozatosan, vagy sérülést követően jön létre, leginkább gombás eredetű. A körömgombásodás klinikai képe meglehetősen változatos, így a téves diagnózis esélye nagy, a kezelés pedig költséges, ezért a „figyelmeztető jeleket" feltétlenül orvosnak kell azonosítania.

A lábgombásodás megelőzése.
Természetesen a megelőzés olcsóbb és kényelmesebb, de ha már a fertőzés kialakult, gyógyszeres kezeléssel és fertőzőforrás megszüntetésével, kiiktatásával az újrafertőződés megakadályozható. Ennek megfelelően a lábápolás olyan komplex műveletsor, mely már fiatal kortól sem hanyagolható el. A fertőzés kialakulását az egészségtelen lábbeli, mely hátrányosan befolyásolja a láb anatómiáját, összepréseli a lábujjakat, nem engedi szellőzni a lábat, valamint a műszálas zokni, harisnya egyértelműen elősegíti. A munkaruházat (bakancs, gumicsizma) gyakori használata, az üzemi, közösségi fürdők, tusolók hasonlóképp veszélyforrások. A nyilvános fürdők, uszodák vize, kommunális helyiségei, padlózata nagy mennyiségben tartalmaznak fertőző gombaelemeket, melyek más betegek lábáról kerülnek a környezetbe.

Mi a teendő?
A megelőzés legfontosabb része a mindennapos alapos lábmosás után a lábfej, a talp és a lábujjközök szárazra törlése, hintőporozása. A lábizzadás ecsetelőkkel, hintőporokkal való megakadályozása a gombák életkörülményeit rontja. Különösen fontos ez a gyakori uszodalátogatóknál, rendszeres sportot, komoly fizikai erőkifejtést végzőknél. A saját törölköző és a papucs használata természetes higiénés követelmény. A bőr- és körömgombásodás gyanúja esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Ennek legfontosabb oka, hogy más bőr- és körömelváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak, az önkezelés tehát fölösleges, sőt, egyenesen káros lehet. A gombás fertőzést laboratóriumi vizsgálattal lehet a legegyszerűbben igazolni: a gombavizsgálat nemcsak a fertőzés tényét, hanem a kórokozót is kimutatja, ezáltal a célzott kezelés könnyebben megoldható.

A visszafertőződés megelőzése
A kezelés önmagában nem jelenti a végleges gyógyulást. A visszafertőződés megakadályozása legalább ilyen fontos lépés. Ennek legegyszerűbb módja a fertőzőforrás megszüntetése, mely részben a gombásodásra veszélyeztető helyek elkerülésével, részben fertőtlenítéssel oldható meg. A kiújulás forrása általában a harisnya, illetve a lábbeli, vagy valamelyik beteg családtag a közös fürdőszoba használata révén. Ezért javasolt a pamut zoknik magasabb hőmérsékleten való mosása, vasalása, illetve a lábbelik rendszeres fertőtlenítése. A fürdőszoba gumiszőnyegét, a fürdőkádat hypoval lehet fertőtleníteni. Körömvágás után a manikűr felszerelést fertőtleníteni kell, a kezelés alatt célszerű minden gombás körömhöz külön-külön eldobható körömreszelőt használni.

A cipők, papucsok fertőtlenítése
Ehhez egy nagy és egy kis nylonzacskóra, gyapotvattára és gyógyszertárban kapható formaldehidre (12 százalék) van szükség.
1. A vattából tépett féltenyérnyi darabot formaldehiddel átitatjuk és a kis nylonzacskóba helyezzük. A nylonzacskót a lábbeli orrába tesszük, úgy, hogy a szája nyitva legyen, ne akadályozza a vegyszer kipárolgását, de a formaldehid ne érintkezzen a közvetlenül a lábbeli talpával.
2. A lábbelit a nagyobb nylonzacskóba helyezzük, száját elkötjük, így biztosítva, hogy a formaldehid kipárologva a cipőt, csizmát jól át tudja járni, de a környezetbe ne tudjon elillanni. Ez a fertőtlenítés 24-48 óráig tart.
3. A nylonzacskót kinyitjuk, a formaldehides vattát és a kis nylonzacskót eltávolítjuk, majd a lábbelit 48-72 órán át szellőztetjük. A maradék formaldehid-nyomok elpárolgása után a lábbeli ismét viselésre alkalmas. Formaldehid-érzékenyek a fertőtlenítést fokozott óvatossággal végezzék. A műveletsor minden lábbelivel elvégzendő és rendszeres időközönként meg kell ismételni.

Milyen lehetőségek vannak a körömgombásodás kezelésére?
A körömgomba kezelésére külsőleg alkalmazandó ecsetelők, lakkok, kenőcsök, valamint szájon át bevehető kapszulák, tabletták állnak a rendelkezésre. Míg a külső ecsetelők alkalmazása kényelmetlen, sokszor nem is elégséges, addig ma már több hatékony, szájon át alkalmazható készítmény is kapható. A külső ecsetelőkkel ellentétben ezek a gyógyszerek belülről kifelé hatnak, felhalmozódnak a beteg körömben, és ott elpusztítják a gombákat. Legtöbbjüket naponta kell szedni, de létezik olyan is, amelyből csupán hetente egyetlen kapszulát kell bevenni a gombás körömrész lenövéséig, ami rendkívül kényelmessé teszi az alkalmazását.