Pillants a mltba

Trtneti adatokbl, szrvnyleletekbl, az utbbi vek rgszeti feltrsaibl tudjuk, hogy az Alfldnek ez a rsze a npvndorls korban is lakott volt. A termszeti adottsgok s a kereskedelmi utak tallkozsa miatt hunok, vandlok, gepidk, gtok, avarok stb. srn vltogattk itt egymst.
Az rpd-kor els szakaszban npes teleplsekkel rendelkezett ez a krnyk. Szoboszl els rsos emltse 1075-bl szrmazik, amikor I. Gza az jonnan alaptand garamszentbenedeki aptsgnak adomnyozta Szoboszlvsr kirlyi vmjnak felt.
Bocskai Istvn erdlyi fejedelem 1606. szeptember 2-n kelt cmeres adomnylevelvel 700 lovashajdnak adott otthont a krmi tatrok ltal elpuszttott Szoboszl helyn. A telepls szlv eredet neve ezrt egszlt ki a "hajd" eltaggal. De ilyen formjban : "Hajdszoboszl" csak a XIX. szzadban terjedt el.
A vros a XX. sz. els harmadig lte a fldmvel, psztorkod hajdsgi kisvrosok kzdelmes, megszokott lett. 1925. oktber 26-tl, a hvz feltrsvel kezddtt el a fellendls. A gygyvz mind nagyobb szerepet kapott. Elkezddtt a frdvross fejlds, de a mezgazdasg ezutn is megrizte jelents szerept, s ezt a msik kincs, a fldgzmez feltrsa sem szntette meg | | |