Garfield k�preg�ny
Aliens honlap
Asterix �s Cleop�tra
Bob-Horror
X-Akt�k B�zakerettye

Szoptat�s:Az els� h�rom �v
„Mama, de j�, hogy neked m�g mindig van tejecsk�d!” – mondja Eszter l�nyom, mik�zben az �lembe f�rk�zik, �s nagy odaad�ssal, el�gedetten szopni kezd. Nem sok anya hallhat ilyen szabatos mondatot szoptatott gyermeke sz�j�b�l, de eset�nkben ez teljesen term�szetes, hiszen Eszter m�r h�rom�ves is elm�lt. A leend� �vod�s reggel �s este – esetenk�nt napk�zben is – odab�jik hozz�m, �s n�h�ny percre mindketten �tadjuk magunkat a t�bb mint h�rom �v ut�n is csod�latos, sz�vmelenget� �lvezetnek. Nem �rzem magam k�l�ncnek, �letem egy�b ter�letein mindig a k�z�p�ton pr�b�ltam j�rni, �gy a magam is csod�lkozom azon, hogy ilyen hossz� ideje tart ez az egyed�l�ll�, intim kapcsolat. Vajon mi vitt minket erre az �tra? Most m�r szerencs�re csak magamat k�rdezem, mert egy ideje elmaradtak a csod�lkoz�, rosszall� vagy kifejezetten d�h�s k�rd�sek: „Meddig fogod m�g szoptatni? Szopik m�g? Mikor v�lasztod m�r el?” Mindenki azt felt�telezi, hogy m�r megt�rt�nt a dolog, �gy vagy �gy, de „elv�ltunk egym�st�l”. �gy m�r nincs sz�ks�g arra, hogy kett�nk helyett is v�dekezzem, magyar�zkodjam, d�h�ngjek vagy menek�ljek. A t�rsadalom, amely megh�kkent� cs�k�ny�ss�ggel pr�b�lja r�k�nyszer�teni az any�kat arra, hogy ha m�r elkezdt�k, miel�bb hagyjanak fel ezzel a r�gim�di, sz�gyellnival� szok�ssal, a szoptat�ssal, engem, minket m�r nem tekint c�lpontj�nak.
Nemr�giben valaki m�gis megk�rdezte Esztert, hogy meddig akar m�g szopni. „T�z�ves koromig”, v�gta r� a l�nyom, majd hozz�tette, magyar�zatk�ppen: „Sz�ks�gem van r�.” Igen, sz�ks�ge van r�, �gy egyszer�en, de nekem is el�g sok�ig tartott, am�g ezt elfogadtam. Amikor egy�ves volt, idegesen biztatgattam az �rdekl�d�ket, hogy „most m�r hamarosan abbahagyjuk”, amikor k�t�ves lett, m�r nagyon sz�gyelltem magam, �s most, amikor elm�lt h�rom, v�gre megnyugodtam. Tudom, hogy � is, mint minden gyerek, el�bb-ut�bb mag�t�l abbahagyja. �s most m�r azt is tudom, hogy azzal, ha ezt kiv�rom, nem teszek neki rosszat, nem tasz�tom s�lyos lelki f�gg�s�gbe, �s nem seg�tem el�, hogy k�b�t�szer-�lvez�v� v�ljon – az ellenp�rtot id�zve. A szoptat�s imm�r nem fizikai, hanem �rzelmi t�pl�l�kot – �s persze nem elhanyagolhat� immunol�giai v�delmet – ny�jt a gyerekemnek, �s ugyan mi�rt vonn�m meg t�le ezt a j�t�tem�nyt? Csak mert lehet�s�gem van r�? Vagy, mert a k�rnyezetem ezt v�rja t�lem? Sokat k�rdeztem, sokat olvastam, �s sokat gondolkoztam, am�g ennyire biztos lettem �nmagamban �s abban, hogy a helyes �ton j�runk. Ami tal�n most is, m�gis az �ltalam olyannyira kedvelt k�z�p�t, ha a t�r �s az id� nagy eg�sz�t vessz�k alapul. Nehezen elnyert magabiztoss�gom legfontosabb alappill�re persze nem m�s, mint az �n cserfes kisl�nyom, aki, k�sz�nj�k sz�pen, fizikailag �s �rzelmileg is a legjobb eg�szs�gnek �rvend. Most idej�tt hozz�m, �s megk�rdezte, mit �rok. „Arr�l �rok, hogy mi m�g mindig cummogunk”, v�laszolom az � szav�val, mire kiss� szemreh�ny�an n�z r�m: „De mama, ez a mi titkunk!” Igen, kisl�nyom. De �n most v�gre megosztottam mindenkivel, akit �rdekel.
Dr. Ter�nyi Melinda