Az egyes halfajok sok mindenben k�l�nb�znek, azonban k�z�s jellemz�j�k, hogy test�ket ny�lkar�teg bor�tja, mely a h�mr�tegben tal�lhat� ny�lkasejtekb�l ered.
A ny�lkar�teg megl�te �letfontoss�g� a halak sz�m�ra, els�sorban v�delmi jelent�s�ge miatt. Ha a ny�lkar�teg megs�r�l, elv�konyodik vagy megvastagszik, az �llat pusztul�s�t is okozhatja.

A ny�lkar�teg f� funkci�i

Ozm�zis szab�lyoz�s �s g�zcsere

A ny�lkar�teg, mint f�lig�tereszt� h�rtya fenntartja a bels�/k�ls� molekula-egyens�lyt. A s�egyens�ly fenntart�sa az �desv�zi �s a tengeri halakn�l ellent�tesen m�k�dik. Az �desv�zi halak vizeletet v�lasztanak ki, mivel test�k "s�sabb", mint a k�r�l�tt�k l�v� v�z, ez�rt b�r�k�n kereszt�l vizet vesznek fel, nem isznak. A tengeri halakn�l ennek ellenkez�je t�rt�nik. A ny�lkar�teg nagy szerepet j�tszik a b�rl�gz�sben is, hiszen a halak b�r�n kereszt�l is l�legeznek.

Mechanikai v�delem
A ny�lkah�rtya sikaml�ss�ga v�delmet ny�jt a k�ls� �l�sk�d�k ellen. A sebgy�gyul�sban is seg�ts�get ny�jt, �gy, hogy k�r�l�leli a s�r�l�sekb�l, fert�z�sekb�l ered� sebeket.

Cs�kkenti a turbulenci�t
A gyorsan �sz� halak est�ben a pikkelyek �s az �sz�k k�z�tti helyen alakulhat ki turbulencia. A ny�lkah�rtya kisim�tja ezeket a h�zagokat, cs�kkentve ezzel a turbulenci�t.

A ny�lkar�teg kieg�sz�t� funkci�i

- A hal k�zvetlen k�zel�ben tiszt�n tartja a vizet, �gy el�seg�ti a b�rl�gz�st.

- Egyes halfajok ny�lkar�tege m�rget termel, amivel megb�n�tj�k zs�km�nyukat.

- Sok akv�riumi hal rendelkezik olyan sejtekkel, amik nem nyitottak a k�lvil�g fel� �s �gynevezett riaszt�anyagokat termelnek �s t�rolnak. Ha megs�r�l a hal b�re, kiszabadul ez az anyag �s vesz�ly�rzetet kelt a halak k�z�tt.

- Egyes tr�pusi halak a ny�ri kisz�rad�st �gy v�szelik �t, hogy ny�lkar�tegbe burkol�dznak. Bizonyos halfajok ny�lkar�teget vonva maguk k�r� v�dik meg magukat �jszak�ra a ragadoz�k ellen.

- A ny�lkar�teg az etet�sben is szerepet j�tszik. Sz�mos hal ny�lk�t termel ivad�kai etet�s�hez.

- N�h�ny fajn�l, pl. a gur�mik �s a bett�k eset�ben a ny�lka seg�t �sszetartani a h�mek �ltal �p�tett habf�szket. Ebben a habf�szekben fejl�dnek az ikr�k �s az ivad�kok addig, am�g nem tudnak magukr�l gondoskodni.

Gyakorlati tan�csok
�vatosan b�njunk a h�l�val az akv�riumban. A halakat k�zzel soha ne �rints�k. Ha egy hal a padl�ra esik, akkor nedves h�l�val vagy ruh�val fogjuk meg, �gy pr�b�ljuk a ny�lkah�rtya �llapot�t min�l jobban meg�rizni.

Rendszeresen v�gezz�nk r�szleges v�zcser�t, tegy�k v�ltozatoss� halaink �trendj�t �s csak olyan szert tegy�nk a v�zbe, amir�l tudjuk, hogy mit tartalmaz.

Akv�riumi halak betegs�gei

A halak megbeteged�s�t t�lnyom� t�bbs�gben a k�rnyezet okozza �s nem a k�rokoz�k. �gy az akv�rium rendszeres �pol�s�val a legt�bb probl�ma megel�zhet�. Ennek l�nyege, hogy a halak sz�m�ra sz�ks�ges optim�lis felt�teleket folyamatosan biztos�tsuk.
A leggyakoribb betegs�geket a kiv�lt� okok szerinti csoportokban eml�tj�k meg. Eszerint megk�l�nb�ztet�nk k�miai �s fizikai faktorokat, t�pl�lkoz�si probl�m�kat illetve fert�z�seket.

Fizikai �s k�miai faktorok

H�m�rs�klet: A legt�bb akv�riumi halnak 22-25C� az ide�lis v�zh�m�rs�klet. Az enn�l alacsonyabb h�m�rs�klet� v�zben gyeng�l a halak ellen�ll�k�pess�ge, ami ak�r elhull�shoz is vezethet. Fontos, hogy v�zcser�n�l se legyen 1-2C�-n�l nagyobb a h�m�rs�klet k�l�nbs�g. Ilyenkor mindig h�m�rs�klet kiegyenl�t�sre van sz�ks�g.
Megvil�g�totts�g: a t�lzott megvil�g�t�s k�zvetve fokozott oxig�ntermel�st eredm�nyez az elburj�nzott n�v�nyzet miatt, �jszak�nk�nt azonban oxig�nhi�ny is kialakulhat.
A v�z oxig�ntartalma: az oxig�nmennyis�g cs�kken�se - ak�r csak id�szakosan is - a halak elhull�s�hoz vezethet.
A v�z k�mhat�sa �s kem�nys�ge: Ha a v�z k�mhat�sa megv�ltozik, v�zcser�t kell v�gezni. Az akv�rium viz�nek optim�lis pH-ja fajt�l f�gg�en 5-9. A csapv�z �ltal�ban megfelel� kem�nys�g� a halak tart�s�hoz, ha m�gis l�gy�t�sra van sz�ks�g, akkor desztill�lt vizet javasolt hozz�adni az akv�rium viz�hez.
Mechanikai s�r�l�sek: A halak �ltal�ban az akv�rium tiszt�t�s�n�l illetve a halak �thelyez�s�n�l s�r�lnek, de egyes harcias term�szet� halak is okozhatnak s�r�l�seket t�rsaikon.
M�rgez�s: Szennyezett akv�riumban leggyakrabban az amm�nia �s a k�nhidrog�n m�rgez�s fordul el�. Ritk�bban az akv�riumba jut� m�rgez� vegyi anyagok okoznak m�rgez�st. Ilyenkor azonnal v�zcser�t kell v�gezni!

T�pl�l�si probl�m�k

T�pl�lkoz�si betegs�g: A halak t�panyagsz�ks�glet�t kiel�g�t� eles�ggel etetett halakban legt�bbsz�r nem jelentkeznek t�pl�lkoz�si eredet� betegs�gek. Azonban a nem megfelel�en t�pl�lt halak k�z�tt gyakran fordul el� b�lgyullad�s, illetve k�l�nb�z� hi�nybetegs�gek jelentkez�se is megfigyelhet�.

Fert�z�tt eles�g: A nem megfelel� forr�sb�l beszerzett eles�g megfert�zheti az �llom�nyt.

Fert�z�sek

Parazit�k: A k�ls� �l�sk�d�k �ltal�ban a b�r felsz�n�n vagy a b�rben szaporodnak el, b�rsonyoss� vagy feh�r p�tty�kkel tark�tott� t�ve a b�rt. A fert�z�tt hal gyakran d�rzs�li test�t vagy uszony�t a k�vekhez. Amennyiben a kopolty� is �rintett, gyorsulnak a kopolty�mozg�sok, �s a hal gyakran �szik fel a felsz�nre, hogy a k�rosodott kopolty� t�bb oxig�nhez jusson. Leggyakrabban az ostoros �s csill�s k�ls� �l�sk�d�k �ltal okozott b�r- �s kopolty�betegs�gek figyelhet�k meg. Gyakori parazita okozta betegs�g a darak�r is, melynek korokoz�ja a b�r h�mj�ban n�vekszik. Parazitaellenes szerek beszerezhet�k az �llatorvosokon kereszt�l, vagy a d�sz�llat szak�zletekben.
Bakt�riumok: A bakt�riumos betegs�gek fek�lyek vagy kipirosodott duzzanatok form�j�ban, illetve a b�r rothad�sos folyamataiban mutatkoznak meg leggyakrabban. Halakn�l gyakori bakt�rium okozta betegs�g a g�m�kor, mely f�k�nt id�sebb halakon jelentkezik �s nem gy�gy�that�. Bakt�rium okozhat m�g b�lgyullad�st, hasv�zk�ros elv�ltoz�st, vese-�s m�jelhal�st valamint a kopolty�k �s uszonyok elfeh�red�s�t, fek�lyesed�s�t is. A bakt�riumos betegs�gek legt�bbje �llatorvosokon vagy d�sz�llat szak�zleteken kereszt�l beszerezhet� antibiotikumokkal gy�gykezelhet�.
Gomb�k: A gomb�k �ltal�ban s�r�l�sek hely�n szaporodnak el, illetve a legyeng�lt �llatokat fert�zik meg. Gomb�s fert�z�s eset�n sz�rk�sfeh�r, vattaszer� felrak�d�s figyelhet� meg a hal test�n vagy uszonyain. Megel�z�s szempontj�b�l nagyon fontos a v�zmin�s�g rendszeres ellen�rz�se. Gombaellenes k�sz�tm�nyeket az �llatorvosokon vagy a megfelel� szak�zleteken kereszt�l lehet beszerezni.
V�rusok: Szerencs�re akv�riumokban viszonylag ritk�n fordulnak el�. Egy j�l ismert v�rusos betegs�g a limfocitis, amely a beteg hal test�n �s uszonyain megfigyelhet� apr�, feh�r, sz�l�f�rtszer� elv�ltoz�s alapj�n ismerhet� fel. Kezel�s�re nincs hat�kony gy�gyszer, de szerencs�re viszonylag ritk�n hal�los a betegs�g. A halak stresszmentes tart�sa �s az er�s immunrendszer seg�thet lek�zdeni a betegs�get.

A megel�z�s hasznosabb, mint a gy�gykezel�s!

A megel�z�s h�t aranyszab�lya:

1. Csak j�nev�, ismert keresked�t�l vagy teny�szt�t�l v�s�rolj halat, �s soha ne v�s�rolj olyan p�ld�nyokat, amelyek nem t�nnek teljesen eg�szs�gesnek.
2. Az �j halakat tartsd karant�nban 2-4 h�tig. Ehhez egy kisebb akv�rium kiv�l�an megfelel.
3. A v�zmin�s�get mindig figyeld az akv�riumodban, hiszen halaidnak biztos�tanod kell az optim�lis tart�si felt�teleket (h�m�rs�klet, pH, stb.).
4. Soha ne zs�fold t�l az akv�riumot. Ez vonatkozik a halakra �s a n�v�nyekre is.
5. Ne v�s�rolj olyan halakat, amelyek harcolnak vagy agressz�ven viselkednek akv�riumi t�rsaikkal
6. Az elpusztult vagy haldokl� halakat el kell t�vol�tanod az akv�riumb�l, k�l�nben beszennyezhetik a vizet �s a t�bbi hal is megbetegedhet.
7. Mindig kiv�l� min�s�g� eles�ggel etesd halaidat.
8. Felel�s tart�s

   Tartalom:
   
   - A d�szhalv�s�rl�s praktikus k�rd�sei
   - Gyakran feltett k�rd�sek
   - Mit�l zavaros az akv�rium vize?
   - Sz�p�ts�k lak�sunkat akv�riummal!
   - Halv�s�rl�s
   - Hogyan v�lasszunk halat?
   - Azok a csod�latos halak
   - Tartsunk otthon aranyhalat!
   - A tengeri akv�rium kialak�t�sa Akv�ruimmal a betegek�rt

   
   Az �llatok jelenl�t�nek pozit�v hat�s�t sz�mos tudom�nyos kutat�s igazolja. Az �llattart�k k�r�ben bizony�that�an kevesebb a fejf�j�s, a nyugtalan alv�s, a gyomorprobl�ma, valamint cs�kken az �ltal�nos f�rads�g�rzet, valamint a szem �s f�lgyullad�s es�lye is kisebb (Serpell, 1991).
   
   Friedmann (1980) vizsg�latai szerint, az infarktuson �tesett �llattart�k �letbenmarad�si es�lyei is nagyobbak. A legt�bb vizsg�lat a kutya �s a macska emberre gyakorolt pozit�v hat�s�t bizony�tja, azonban meglep� eredm�nyek �rhet�k el akv�rium jelenl�t�vel is.

   Az akv�rium fesz�lts�gcs�kkent� hat�sa r�g�ta ismeretes. Kacher (1984) fogorvosi v�r�ban elhelyezett akv�riuma, az ott v�rakoz�k szorong�s�t cs�kkentette, nagyobb komfort�rzetet keltett �s az orvosi beavatkoz�s szubjekt�v meg�t�l�s�t is kedvez�bb� tette. Egyes kutat�sok az akv�rium, �ltal�nos k�z�rzetjav�t� hat�s�n t�l, egyes betegs�gekre gyakorolt k�zvetlen, j�t�kony hat�s�t is vizsg�lt�k.

   Magyarorsz�gon az Alzheimer-k�r ma m�r n�pbetegs�gnek sz�m�t. Ez az idegrendszeri betegs�g, legink�bb a 65 �v feletti, id�s embereket vesz�lyezteti.
   A betegs�g eml�kezetveszt�ssel j�r �s az id� el�rehaladt�val mind ment�lis mind fizikai le�p�l�st okoz. Mivel a betegek �nmagukat ell�tni k�ptelenek, a probl�ma sz�lebb t�rsadalmi r�tegeket �rint.
   Nancy Edwards (2001) amerikai kutat� -az �llatter�pi�s kezel�si lehet�s�gek k�z�l- az akv�riumok hat�s�t vizsg�lta, az Alzheimer-k�ros betegek �tkez�si szok�saira.
   Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy azok a betegek, akik akv�rium k�zelben �ltek, jelent�sen (10,2%-kal) t�bbet ettek, mint a kontroll csoport. Ez a hat�s folytat�dott a 10 hetes kezel�s id�tartama alatt.

   Az �llatter�pia Magyarorsz�gon is elterjed�ben van. Az ELTE BTK Pszichol�giai Int�zet munkat�rsai egy vid�ki k�rh�z Pszichi�tri�j�n helyeztek el egy akv�riumot ter�pi�s c�llal, ahol depresszi�s betegeket kezeltek.
   A jelenlegi irodalmi adatok alapj�n a depresszi�s t�netek el�fordul�sa a magyar lakoss�g k�r�ben igen gyakori, n�kn�l 18-34%, f�rfiakn�l 10-19%. A vizsg�latban r�sztvev� betegek 69,2%-a sz�molt be az akv�rium pozit�v hat�s�r�l. A legt�bben az akv�rium hangulatjav�t�, vid�ms�g �s szabads�g�rzetet kelt� hat�s�r�l bizonyosodtak meg. Az akv�rium jelenl�te az �pol� szem�lyzetre is j�t�kony hat�st gyakorolt.

   A vizsg�lat eredm�nyeinek n�peg�szs�g�gyi jelent�s�ge sem elhanyagolhat�. Mivel az akv�rium cs�kkenti a betegs�g t�neteit, kevesebb gy�gyszerre van sz�ks�g, �s cs�kken a k�rh�zban elt�lt�tt id� is. Az akv�rium k�zel�ben �l�k k�nnyebben l�tes�tenek t�rsas kapcsolatokat, kiegyens�lyozottabb� �s nyugodtabb� v�lnak.
   Amennyiben a beteg saj�t otthon�ban is berendez egy akv�riumot, a hossz� t�v� hat�s is el�rhet�.