A toj�g�rcs, illetve a toj�s visszamarad�sa f�leg a fiatal, n�ha az id�sebb madarakn�l fordulhat el�. A toj�g�rcs el�id�z�je lehet a leveg� h�m�rs�klet�nek hirtelen leh�l�se, a mad�r megf�z�s�val j�r� b�lhurut. Okozhatja a norm�lisn�l nagyobb m�ret� vagy torz alak� toj�s k�pz�d�se, �s el�fordulhat l�gy h�j� toj�s eset�ben is.

A toj� ilyenkor nyugtalan, toll�t borzolja, klo�k�j�t az aljzathoz d�rzs�li, a hasalja les�llyed, er�lk�dik. Ha k�zbe vessz�k, j�l kitapinthat� a toj�s. A mad�r pusztul�s�t okozza, ha azonnal nem seg�t�nk.

Legjobb ilyenkor a mad�r klo�k�j�ba cs�ppenteni p�r csepp olajat, �s a madarat meleg helyre tenni. Ha van infral�mp�nk, azzal gondoskodjunk a maxim�lisan 40 �C-os melegr�l. A toj� ilyenkor rendszerint lerakja a toj�s�t. Amennyiben ez m�gsem t�rt�nne meg, forduljunk �llatorvoshoz vagy tapasztalt teny�szt�h�z, aki finom massz�zzsal kiseg�ti a toj�st a mad�rb�l. Ez a m�velet igen vesz�lyes, mert a toj�s elt�r�se eset�n a mad�r belepusztulhat.

A dr�tkalitk�ban tartott, gy�r�z�tt mad�rn�l elfordulhat, hogy a gy�r�je beleakad a ki�ll� dr�tv�gbe, �s elt�rik a l�ba. Amennyiben a t�r�s a mad�r cs�dj�n keletkezik, a t�r�tt v�gtagot tegy�k s�nk�t�sbe. Ennek legegyszer�bb m�dja az, hogy egyik oldalon felv�gott m�anyag sz�v�sz�ldarabk�t pattintunk a mad�r cs�dj�re, majd leokoplaszttal vagy c�rnasz�llal k�r�ltekerve r�gz�tj�k. Term�szetesen a sebet el�z�leg fert�tlen�teni kell Chlorocid vagy Ultraseptil porral besz�rva.

A s�r�lt madarat k�l�n helyre tegy�k, k�sz�ts�k oda mell� az etet�- �s az itat�ed�ny�t, �s l�ssuk el kalcium- �s foszfortartalm� eles�ggel. A mad�r lehet�leg keveset mozogjon. Mintegy k�t-h�rom h�t m�lva a k�t�st elt�vol�thatjuk.

Sz�rnyt�r�s eset�n a sz�rnyat norm�lis, nyugalmi helyzetben r�gz�tj�k. A sz�rnyv�geket �sszek�tj�k, �gy a t�r�tt sz�rny nem l�ghat le. Term�szetesen itt is el kell v�gezni a sz�ks�ges sebkezel�st. Ha a sz�rnyr�gz�t�s nem vezetne eredm�nyre, forduljunk �llatorvoshoz, mert lehet, hogy a sz�rnyv�geket amput�lni kell.

A frissen beszerzett madarak tollazata elszomor�t� �llapotban lehet, ez azonban a vedl�sek sor�n rendbe j�n. Ha a mad�r tollazata annyira rossz �llapotban van, hogy rep�lni sem tud, akkor ne rakjuk a t�bbi k�z�, mert azok b�ntalmazhatj�k a menek�l�sre k�ptelen madarat. K�s�bb, mikor m�r szel�d, nagyon fog �r�lni annak, ha egy kicsit s�t�lhat a kalitk�n k�v�l.

A mad�r folyamatosan �polja tollazat�t. Ezt a legt�bb fajn�l a fart�mirigy faggy�s v�lad�k�val teszik, mely r�szben v�zhatlann� teszi a tollazatot, r�szben pedig a tollazat �llag�t jav�tja. Azokn�l a fajokn�l ahol ez hi�nyzik, ott j�l fejlett p�dertollak (pl kakaduk, amazonok, aratinga fajok) veszik �t a mirigy szerep�t. Hat�sfokukr�l magunk is meggy�z�dhet�nk, ha ilyen madarakat tartunk: a lak�sban j�val t�bbet kell t�r�lgetni, mint el�tte.

A madarak vedl�se norm�lis �llapot. A nagy papag�jok l�nyeg�ben �lland�an vedlenek, folyamatosan cser�l�dnek tollaik, m�g a kisebbek ink�bb id�szakonk�nt vetik le r�gi tollruh�jukat. A lak�sban tartott madarakn�l viszont ink�bb a folyamatos vedl�s szokott el�fordulni.

A francia vedl�s onnan kapta a nev�t, hogy el�sz�r Franciaorsz�gban �szlelt�k. Els�sorban hull�mos papag�jokon szokott el�fordulni, de �szlelt�k m�r m�s fajokon is. A fi�k�k a kirep�l�s el�tt kihullajtj�k a nagy evez� �s korm�nytollaik nagy r�sz�t, valamint a n�ha a kisebb tollaik egy r�sz�t is. Az �gy r�pk�ptelenn� v�lt fi�k�k a f�ld�n rohang�lnak. A k�vetkez� tollv�lt�sn�l a tollak t�bbnyire kin�nek �s semmi nem mutatja, hogy a mad�r francia vedl�sen esett �t. �gy t�nik, hogy a hiba a sz�l�kben keresend�, m�gpedig abban, amivel a sz�l�k az els� k�t h�tben etetik a fi�k�kat. Ezt k�s�rlettel siker�lt is igazolni: A francia vedl�s a teljes f�szekaljon szokott jelentkezni. A f�szekaljb�l kiszedett, m�s sz�l�k �ltal felnevelt fi�k�kon nem mutatkozott a vedl�s, m�g az eredeti sz�l�kn�l maradt fi�k�k mind rendellenes tollazattal hagyt�k el a f�szket.

A tollkihull�s kopasz foltokat eredm�nyezhet. Okai lehetnek parazit�k, vitaminhi�ny, vagy hormonbetegs�g. Kezel�se �llatorvos �ltal t�rt�njen, aki majd meg�llap�tja, hogy mi okozza.

Tollt�sz�-ciszta. A sz�rnyakon, a begy �s a has tollazat�ban jelentkezik. A tollak t�v�n�l daganatszer� puha tapint�s� kin�v�sek keletkeznek, ha ezeket megnyitjuk, benn�k k�s�s massz�ban, szab�lytalanul kifejl�d�tt tollkezdem�nyeket tal�lunk. A l�nyege az, hogy a beteg mad�r b�re annyira megvastagszik, hogy a tollkezdem�ny nem tud rajta �tt�rni. Kezel�se �llatorvosi feladat.

Tollev�s: A mad�r az elhullajtott tollv�geket r�gcs�lja. Nem betegs�g, ink�bb jelz�s, hogy a mad�r kev�s feh�rj�t kap.

Tollt�pdes�s: Csak fogs�gban tartott madarakn�l fordul el�. A mad�r t�bbnyire unalm�ban kezdi el t�pkedni a tollait. Azokon a helyeket jelentkezik, melyekhez cs�r�vel hozz�f�r: nyak, begy, has, comb, farcs�k, sz�rny �s farktollak. Ha a mad�r fej�n a tollak �pek, akkor val�sz�n�leg tollt�p�sr�l van sz�. Kezel�se: v�ltoztassunk a mad�r tart�si k�r�lm�nyein, pr�b�ljuk kider�teni, hogy mi okozza. Egy kis k�nyeztet�st sz�vesen vesznek. Haszn�lhatunk allo�keser�t is a tollazatra hintve, ez ugyanis annyira keser�, hogy a mad�rnak val�sz�n�leg elmegy a kedve a t�pdes�st�l, de lehet, hogy a toll�szkod�st�l is.

Madaraink az ijedts�gt�l agyv�rz�st kaphatnak. Agyv�rz�s a szob�ban r�pk�d� madarakn�l is el�fordulhat, ha meg akarjuk fogni, �s az ablakot nem f�gg�ny�zt�k be. A mad�r term�szetesen a vil�goss�g fel� fog t�rekedni, �s az ablak�vegnek �t�dik. Ilyenkor olyan er�s �t�s is �rheti, hogy abba azonnal bele is pusztulhat. Amennyiben madarunk �letben maradt, p�r csepp hideg vizet engedj�nk a fej�re, majd tegy�k s�t�tebb helyre, iv�viz�t �s eles�g�t pedig adjuk a mad�r mell�, mert a b�na mad�r nem tud mozogni. K�t h�t eltelt�vel teljesen felgy�gyulhat, de enyhe b�nul�s visszamaradhat.

Sok olyan mad�rtart� akad, aki a madar�t nyaral�sa idej�n elviszi mag�val, illetve kiteszi az erk�lyre, az ablakba, a t�z� naps�t�sre. Ilyenkor csod�lkozva tapasztalj�k, hogy kedvenc�k a hossz� napoz�s k�vetkezt�ben napsz�r�st�l elpusztul. Mindig tartsuk szem el�tt, hogy madarunkat huzatmentes, sz�l�rny�kos helyre tegy�k. Napoztat�sra csak a kora d�lel�tti �r�k alkalmasak, de a madarunknak ilyenkor is legyen lehet�s�ge �rny�kba h�z�dni. Ha �szrevessz�k, hogy a madarunk cs�r�t kit�tva er�teljesen liheg, melege van, vigy�k azonnal �rny�kos helyre. Az esetleg bek�vetkezett napsz�r�s eset�n a fej�t hideg v�zzel locsolgassuk.

A lesov�nyodott mad�r nem ellen�ll� a betegs�gekkel szemben, k�nnyen megf�zhat, �s ebb�l kiindulva sz�mos l�g�ti �s em�szt�szervi betegs�g alakulhat ki. A lesov�nyod�s �ltal�ban a rossz tart�si viszonyok k�vetkezm�nye Ha a sov�ny madarat k�zbe vessz�k, a mellcsont taraja �lesen kitapinthat�. a sov�nys�g k�nnyen megsz�ntethet� olajos magvak �s toj�sos eles�g b�s�ges etet�s�vel.

Az elh�zott madarat k�zbe v�ve a mellcsontot egy�ltal�n nem �rezz�k, a tollazatot sz�tf�jva felt�n�en s�rg�s b�rt tal�lunk. A mad�rnak ilyenkor t�g mozg�steret kell biztos�tani, �s a z�ldeles�g ar�ny�t n�veli. Olajos magvakat pedig egy�ltal�n ne adjunk.

Helytelen�l t�pl�lt madarakn�l vitaminhi�ny is el�fordulhat. A vitaminhi�nynak sz�mos t�nete van. Ilyen pl. a sz�d�l�s, l�b, illetve sz�rnyb�nul�s, kopaszod�s stb. Megel�z�sk�nt is �s gy�gy�t�sk�nt is aj�ljuk a Phylasol-Combi k�sz�tm�nyt, amelyb�l egy k�shegynyit 1 liter v�zben oldva adjunk az iv�v�zben.

S�lyos b�ntalmakat okozhat az A-vitamin hi�nya, amikor a h�gysav k�pz�d�se akad�lyozott, �s ennek sz�mos betegs�g lehet a k�vetkezm�nye.

A D-vitamin hi�nya m�szs�forgalom-zavart okoz, ami el�id�z�je a csontbetegs�geknek. Nagyon fontos az adagol�sa a toj�srak�s, a k�lt�s, a fi�kanevel�s idej�n. A D-vitamin hi�nya rendszerint t�len jelentkezik, amikor kev�s a naps�t�s. Megsz�ntet�s�re adagolhat� a Phylasol AD3 �s ADE k�sz�tm�ny toj�sos eles�gbe keverve.

E-vitamin a szaporod�st seg�ti el�. Ezt a vitamint a teny�szt�k a toj�slerak�s el�tti, �gynevezett el�k�sz�t� id�szakban etetik mindk�t nem� kan�rival.

A C-vitamin hi�ny�b�l erednek a ny�lkah�rtya �s a v�red�nyek megbeteged�sei, ezt ellens�lyozhatjuk a z�ldeles�g gyakori etet�s�vel.

A m�sz �s a foszfor hi�nya a csontfejl�d�sre �s a tollfejl�d�sre hat k�rosan. A l�gyeles�ghez f�leg vedl�s �s fi�kanevel�s idej�n, valamint toj�srak�skor keverni kell kalciumot �s foszfort. Egy toj�sra sz�m�tva mintegy k�shegynyi mennyis�get kell a l�gyeles�ghez adagolni.

A madaraknak sz�ks�ge van m�g K2-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminokra is. Ezek z�m�t a z�ldeles�g �s a toj�sos eles�g tartalmazza.

A mad�r �r�l�k�t k�s�rj�k figyelemmel, �s ha hasmen�st �szlel�nk, akkor a mageles�gbe vagy a l�gyeles�gbe kerevj�nk egy kev�s m�kot. Ennek kiv�l� hat�sa van b�lgyullad�s eset�n is. S�lyosabb esetben a v�zben oldott Neo-Te-Sol vagy Tetr�n ad�s�t javasoljuk, 4-5 napon kereszt�l. Amennyiben a gy�gyszeres vizet a mad�r m�g szomjaztat�s eset�n sem issza meg, akkor szemcseppent�vel adagoljuk a cs�r�be.

Sz�kreked�s eset�n a mad�r er�lk�dve �r�teni szeretne, de ez nem siker�l. �tv�gytalan �s b�gyadt lesz. Ilyenkor a cs�rbe vagy a v�gb�lbe 1-2 csepp ol�va-, ricinus vagy �tolajat kell cseppenteni. A z�ldeles�g egyetlen nap sem hi�nyozhat ebben az esetben a mad�r �trendj�b�l.

El�fordulhat, hogy el�vigy�zatlanul olyan z�ldeles�get adunk a mad�rnak, amelyet kor�bban permeteztek, �s ez m�rgez�st okoz. Enyhe esetben seg�t a Carovagan por, amelyet v�zben vagy te�ban oldunk fel, �s ezzel itatjuk madarunkat. S�rg�s esetben becseppentj�k a cs�r�n �t.

A megf�z�s sz�mos betegs�g el�id�z�je lehet. Felismerhet� arr�l, hogy a mad�r t�sszent, t�tog, �s cs�r�t a kalitk�hoz vagy az �l�r�dhoz feni, d�rzs�lgeti. Ha ilyen t�neteket �szlel�nk, azonnal melegebb, huzatmentes helyre kell tenni a kalitk�t.

Komolyabb megf�z�s eset�n a mad�r felborzolja a toll�t �s gubbaszt. Ebben az esetben tegz�k infrav�r�s l�mpa al�, term�szetesen ellen�rizve a madarat �r� h�t, amely nem lehet nagyobb 40 �C-n�l, �s gondoskodjunk f�ny�rny�kos helyr�l, ahov� a mad�r elh�z�dhat. A besug�rz�son k�v�l vitamink�sz�tm�nyek oldat�val kell itatnunk, illetve azt a cs�r�n �t kell becsepegtetni. Neh�z l�gz�s eset�n a madarat inhal�lhatjuk �gy, hogy 1 liter forr� v�zben 1 k�v�skan�l s�t oldunk, �s az a kalitka mell� helyezz�k, majd a kalitk�t �s az oldatot v�szonkend�vel letakarjuk.

Atk�k

Ezek a l�gutak ny�lkah�rty�it k�ros�tj�k, gyullad�st id�znek el�, ily m�don akad�lyozz�k a h�m kan�ri �nek�t. S�lyosabb esetben a mad�r pusztul�s�t okozz�k. A beteg madarat azonnal el kell k�l�n�teni, hogy a t�bbit ne fert�zze meg. A kalitk�t r�gt�n forr�zzuk ki �s fert�tlen�ts�k. A torokatka gy�gy�t�s�ra javasoljuk a Bog�ncs rovar�l� spray bel�legeztet�s�t. A napoztat�st ilyenkor ker�lj�k. Az atk�kat kis id� m�lva kit�sszenti, illetve kik�h�gi a mad�r.