-Azon gondolkodom, hogy egy ilyen ápolónő segítené a gyógyulást. Vagy éppen hátráltatná. Az is lehet, hogy ott kapnék  szívinfarktust –viccelődik Vágó.

Ahogyan István a nővérkékkel nem került soha testközelbe, úgy a BKV-ellenőrökkel sem. Már diáknak is eminens volt, így mindig becsületesen megváltotta a jegyét. Az ellenőrökről viszont neki is megvan a véleménye.

-Egy BKV-ellenőr először is legyen talpraesett. Legyen jó pszichológiai érzéke, emberismerete, nyelvérzéke. Ez a magyarra is vonatkozik, és az idegen nyelvekre is. Ez egy eléggé öszetett feladat – mondja Vágó.

Egyenruhából Marsi Anikónak is jutott. A Fókusz műsorvezetője nemrég még az egyetemi padokat koptatta, így egyáltalán nem volt nehéz a szenvedő diák bőrébe bújnia.  Bár copfjai miatt leginkább kisiskolásnak érezte magát.

-Általános iskolában rendetlenebb voltam, mint a gimnáziumban. Mondjuk gimiben jobban tanultam. Azért olyan nagyon különc nem voltam, mert tulajdonképpen mindig az élbolyhoz tartoztam – meséli Anikó.

Műsorvezető kollégáját ugyan soha nem oktatta, de más diákokat bizony évekig boldogított Vágó István. A kvízmesternek tanítás közben példaképe is volt: pedagógus édesapjára akart hasonlítani. A szigorát bizony még túl is lépte.

-Nyelvet tanítottam sokat. Én azt hiszem, kemény tanár voltam. Lehet, hogy nem kellene ilyet mondanom, de úgy éreztem, hogy engem is kedvelnek a tanítványaim – mondja Vágó.

Marsi Anikó amennyire élvezte az ápolónő és a diák szerepet, annyira szenvedett attól, hogy modellként kellett pózolnia a kamera előtt. Tíz évesen még álmodott a kifutóról, ám ez a kép most egy pillanat alatt szertefoszlott.

-Most pedig, hogy el kell játszanom, hogy modell vagyok, sajnálni kezdtem őket, mert ez egy iszonyatosan megterhelő munka lehet. Pláne, hogy nem is ért hozzá az ember – magyarázza Anikó.

A két műsorvezető nem elfogult a csapatokkal, bár Vágó Istvánnak a nőkről megvan a saját, különbejáratú véleménye:  -Hogy van-e szép és okos is?  Ismerek ilyet. Egész keveset - mondja.