Megjelent irodalmi �sszefoglal�k:
    A betegk�zpont� gy�gy�t�s - a kommunik�ci� jelentõs�ge az eg�szs�g�gyben
    Az orvos �s a beteg jellemvon�sainak hat�sa a kommunik�ci�ra, a kapcsolat modelljei
 

Ami �ltal�ban egy orvosi vizit sor�n t�rt�nik...
 
    Az Egyes�lt �llamokban az orvosi vizit az alapell�t�sban �tlagosan 20 percig, m�g a belgy�gy�szn�l 19 percig tart.
    Az orvosi vizitekkel kapcsolatos szisztematikus vizsg�latok a hatvanas �vekben kezdõdtek. 

    A beteg �s az orvos tal�lkoz�s�nak megvan a maga intimit�sa. A fizikai vizsg�latokon k�v�l a betegs�g felt�r�sa, a f�lelmek megnyilv�nul�sa, a beteg sebezhetõs�ge a mag�n�let, a titoktart�s szf�r�j�ba tartoz� ter�letek. Annak ellen�re, hogy a titoktart�st szigor� v�dõmechanizmusok szavatolj�k (p�ld�ul a betegek chart�ja), az orvosok �s a betegek egyar�nt sz�vesen v�llalkoznak arra, hogy tal�lkoz�saik kommunik�ci�s tartalm�t k�lsõ megfigyelõk kutass�k (term�szetesen a nevek �s a szem�lyes jellegû inform�ci�k felhaszn�l�sa n�lk�l). A kutat�sok leggyakoribb m�dszere a tal�lkoz�sok magnetofon seg�ts�g�vel t�rt�nõ felv�tele. Esetenk�nt elõfordul, hogy a viziteken egy megfigyelõ is r�szt vesz, aki az orvos �s a beteg kapcsolat�ba nem sz�l bele, legfeljebb feljegyz�seket k�sz�t. Term�szetesen az orvosnak �s a betegnek b�rmikor joga van a kutat�s le�ll�t�s�ra, a magnetofon kikapcsoltat�s�ra �s a megfigyelõ kik�ld�s�re.

    Azt gondolhatn�nk, hogy a magnetofon vagy a megfigyelõ jelenl�te befoly�solja az orvos �s a beteg kommunik�ci�j�t. Errõl azonban sz� sincs. A kutat�sban r�szt vevõ orvosok �s betegek egyar�nt �gy nyilatkoztak, hogy r�viddel a vizit kezdete ut�n m�r megfeledkeztek a magnetofonr�l. A magn�szalagok alapj�n meg�llap�that� a besz�lget�sek õszintes�ge, s az orvos viselked�s�ben is kev�s sz�nd�kos manipul�ci�t lehet felfedezni. 

    A magnetofonszalagok a verb�lis tartalmon t�l az emocion�lis megnyilv�nul�sok megfigyel�s�re is lehetõs�get ny�jtanak. Az orvos �s a beteg besz�lget�s�nek �rzelmi tartalm�t, t�nus�t a szalag elektronikus szûrõn val� �tenged�se ut�n is vizsg�lj�k. A szûrt besz�d k�vetkezt�ben a szavak �rthetetlenn� v�lnak, �m a hanglejt�s, a besz�dtemp� �s a ritmus �rt�kelhetõ. A megszûrt szalag alapj�n b�r�lhat� az �rzelmi megnyilv�nul�sok intenzit�sa, s ebbõl a magatart�sra (d�hre, agg�d�sra, uralkod�sra, �rdeklõd�sre, ny�jass�gra stb.) lehet k�vetkeztetni. 
   

A besz�lget�sek verb�lis tartalma egyszerûbben vizsg�lhat�. Sok besz�lget�s tanulm�nyoz�s�val tipiz�lhat�k az elemei.

Az orvos r�sz�rõl:

A beteg r�sz�rõl:

    A kutat�sok szerint az orvos szemsz�g�bõl a besz�lget�s nagyobbik r�sze inform�ci�ny�jt�sb�l, azon bel�l is feler�szben t�nyek k�zl�s�bõl ("magas a v�rnyom�sa ma, 180/95") �ll.

    Fontos szerepe van a besz�lget�sben a k�rd�seknek, k�l�n�sen a nyitott k�rd�seknek, amelyek a beteget a probl�m�j�val kapcsolatos mondanival�j�nak elbesz�l�s�re k�sztetik. Az egy-k�t sz�val megv�laszolhat� z�rt k�rd�sekkel szemben a nyitott k�rd�sek a beteg besz�ltet�s�re szolg�lnak, k�l�n�s jelentõs�gûek abban az esetben, amikor az orvosnak nincs pontos elk�pzel�se a betegs�g term�szet�rõl. 

    A besz�lget�s elemei k�z�tt fontosak a pozit�v jelz�sek, amelyek az orvos �s a beteg k�z�tti kapcsolat erõs�t�s�t szolg�lj�k, kifejezik az orvos �rdeklõd�s�t, s a beteg megnyilv�nul�sait b�tor�tj�k. Szavak helyett sokszor r�vid hangjelz�sekben �rezhetõk.

    A kapcsolat�p�t�s a betegek aktivit�s�nak fokoz�s�t,  a dial�gusba t�rt�nõ bevon�sukat hivatott elõseg�teni.

T�bbnyire pozit�v �rt�kûek a szoci�lis jellegû k�zl�sek, az �dv�zl�sek, az apr� figyelmess�gek, az �rdeklõd�sek.
Szerencs�re ritka a besz�lget�sekben a negat�v megnyilv�nul�s. A negat�v mondanival� a szakmai etikett �s felk�sz�lts�g alapj�n direkt kritika n�lk�l is �tadhat�. 

    A beteget illetõen a kommunik�ci� t�bb mint fele inform�ci�ny�jt�sb�l, azon bel�l is az orvos k�rd�seire adott v�laszokb�l �ll. Az orvoshoz k�pest a beteg viszonylag keveset k�rdez, holott lenn�nek k�rd�sei, csak nem teszi fel azokat. F�l att�l, hogy butas�got k�rdez, vagy nem az alkalmas idõben teszi fel a k�rd�seket. Az alkalmas idõ viszont sokszor nem �rkezik el. A betegek eset�ben erõteljesek a pozit�v �s a negat�v �rzelmi megnyilv�nul�sok.

K�lf�ldi kutat�sokban viszonylag kism�rt�kû az orvosi vizitek zavar�sa, pl. egy telefonh�v�ssal t�rt�nõ megszak�t�sa. Gyakori viszont a beteg t�tlens�ge, amikor a recept vagy a beutal� meg�r�s�ra v�r illetve az orvos feljegyz�s k�sz�t�seinek h�tter�ben t�tlenkedik.
    A vizitek hossza a napszakt�l is f�gg. A reggeli �r�kban az orvos �s a beteg tal�lkoz�s�nak idõtartama 10-40%-kal hosszabb, m�g a k�sõ d�lut�ni �r�kban 25-50%-kal r�videbb az �tlagosn�l. Ennek oka nyilv�nval�an a pihent orvos nagyobb t�relm�ben kereshetõ, m�g akkor is, ha ezt a k�l�nbs�get szinte soha nem �rz�kelik.

    Az orvos �s beteg tal�lkoz�saiban sok tipiz�lhat� elem van. Ez a szoci�lis szerepekbõl, szerepj�tsz�sokb�l is fakad. A szoci�lis szerepek elõre meg�rhatj�k egy-egy szitu�ci� lefoly�s�nak forgat�k�nyv�t. Tal�n ez az egyik elõid�zõje annak, hogy a betegek kezel�se nagyon hasonl�t egym�shoz.
    Ugyanakkor vannak olyan betegek �s orvosok, akiknek kommunik�ci�s gyakorlata soha nem lesz m�shoz hasonl�that�. A szociol�gusok szerint a betegek �letkora, neme, szoci�lis �s j�vedelmi helyzete a besz�lget�seket nagym�rt�kben meghat�rozza. Az orvosoknak e differenci�kat kellõ �rz�kenys�ggel kell kezelni�k, s ez�ltal a besz�lget�sek k�l�nb�zõv� v�lnak. M�s v�lem�nyek szerint az orvosok viselked�sm�dj�ban a betegek k�l�nb�zõs�g�tõl f�ggetlen�l van konstans elem. 
   

 Felt�tlen�l meghat�rozza az orvos st�lus�t, hogy orvos- vagy betegk�zpont� szeml�letû-e. 
   

 Az orvosk�zpont� kommunik�ci� az orvos ideol�gi�ja szerint zajlik. Az inform�ci�gyûjt�s hipot�ziseinek igazol�s�t szolg�lja. A vizit gyors �s hat�kony, a beteg megnyilv�nul�sait hat�rozott kijelent�sekkel, z�rt k�rd�sekkel ir�ny�tja ("nyissa ki a sz�j�t", fek�dj�n az �gyra" stb.), j�l gazd�lkodik az idõvel, nem �szik el a beteg irrelev�ns panasz�radata miatt. Ez a fajta kommunik�ci� b�rmennyire hat�kony is az orvos sz�m�ra, a betegeknek nem igaz�n szimpatikus. 
  

  A betegk�zpont� kommunik�ci� inform�ci�ny�jt�, tan�csad� jellegû, nyitott k�rd�seket haszn�l, ig�nyli a beteg v�lem�ny�t, a beteggel megegyez�sre t�rekszik. Maximaliz�lja az orvos �s a beteg egy�ttmûk�d�s�t, a betegben j� benyom�st kelt. 
   

 Fontos a szoci�lis besz�lget�s megfelelõ ar�nya. Arra kell t�rekedni, hogy idõtartama ne akad�lyozza az orvost a megfelelõ orvosi vonatkoz�s� inform�ci�k k�zl�s�ben, s megfelelõen szolg�lja a beteg megk�zel�t�s�t, old�s�t. A t�lzott m�rvû szoci�lis besz�lget�s ronthatja az adott helyzetre koncentr�l�st, s az orvos cs�kkent kompetenci�j�nak leplez�s�t t�kr�zheti. A betegk�zpont� orvosn�l a szoci�lis besz�lget�s egy sz�ks�ges (fontos) minim�lis szint alatt marad, fõ helyen az orvosi t�rgy� t�ma �ll. 
   

 A betegk�zpont� informat�v orvosn�l az �rzelmi kommunik�ci� �rdeklõd�st, a beteggel val� egy�ttmûk�d�sre t�rekv�st,  õszintes�get, ny�lts�got, hozz��rt�st fejez ki. Ezzel szemben a kevesebb inform�ci�t ny�jt�, de sokat "csevegõ" orvosok hangj�b�l unotts�g �s egykedvû �rzelmek sug�roznak. 
   

A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a beteggel val� tal�lkoz�saik sor�n az orvosok nagyon sok latin - a beteg sz�m�ra �rthetetlen - kifejez�st haszn�lnak. Min�l fiatalabb, min�l gyakorlatlanabb az orvos, ann�l gyakrabban haszn�l szakzsargont, esetenk�nt akkor is, ha maga is �rzi, hogy a kifejez�sek a beteg sz�m�ra �rthetetlenek.

Mi ennek az oka?  A szociol�gusok szerint az orvosi szakma a beteget nem mindig kezeli felnõttk�nt, sokkal ink�bb tekinti gyereknek, aki tud�s, felk�sz�lts�g hi�ny�ban nem �rtheti meg a kapott inform�ci�kat. M�s n�zet szerint a t�j�kozott, inform�lt beteg kontroll alatt tartja az orvost, a kezel�st, a ter�pi�t, megk�rdõjelezheti az orvosi d�nt�st, r��rez az orvos szakmai hib�ira, s ez a orvosok sz�m�ra k�nyelmetlen dolog.

    Az orvosok az al�bbiakat haszn�lj�k a kommunik�ci� kontrollj�ra, cs�kkent�s�re:

Milyen inform�ci�kat ig�nyelnek a betegek?

    Megk�rdez�ses vizsg�latok azt mutatj�k, hogy a betegeknek a betegs�g progn�zis�ra, eredet�re, valamint a diagn�zisra vonatkoz� inform�ci�kra van legnagyobb ig�ny�k. Ugyanezt az orvosokt�l is megk�rdezve (mit gondolnak, a beteg mit akar legink�bb tudni?) igen nagy k�l�nbs�geket lehet felfedezni. Az orvosok al�becs�lt�k betegeik inform�ci�ig�ny�t, s �gy v�lik, hogy �pp a diagn�zisr�l, az okokr�l �s a progn�zisr�l nem akarnak sokat tudni.

    Vita van az orvost�rsadalomban �s a betegek k�z�tt a beteg sz�m�ra sz�ks�ges inform�ci� meghat�roz�sa tekintet�ben. Vannak helyzetek, amikor az orvosok szerint jobb, ha a beteg nem tud mindent a betegs�g�rõl. Elõfordulhat ugyanis,  hogy ennek a terh�t nem tudn� elviselni, rossz hat�ssal lenne r�, g�toln� a fel�p�l�s�t. Ugyanez a probl�ma olyan egyszerû k�rd�sekre is �ll, mint p�ld�ul a fel�rt gy�gyszerrel kapcsolatos t�j�koztat�s. Az orvosok t�bbs�ge szerint a t�l r�szletes magyar�zat cs�kkentheti a pozit�v placebo-hat�st, a sugalmaz�s erej�vel n�velheti a mell�khat�sokat, ronthatja a beteg alkalmazkod�s�t. A betegek szerint ugyanakkor a r�szletes t�j�koztat�s n�veli a bizalmukat, jav�tja az egy�ttmûk�d�si hajlamukat �s a ter�pia elfogad�s�t.

 
    Mit �s mennyit mondjon az orvos? Ez f�gg a beteg akarat�t�l, jellem�tõl, csal�dj�nak k�v�nalm�t�l, vall�si meggyõzõd�s�tõl, stb., meg�t�l�se a diagn�zis fel�ll�t�s�val egyen�rt�kû szakmai d�nt�s.

K�l�n�sen �rz�keny dolog a rossz h�rek k�zl�se. Az inform�ci�kat visszatart� orvosok egy r�sze �gy �rzi, hogy ez a beteg jav�t szolg�lja, s jobb, ha a dolgok term�szetes rendje szerint a beteg maga j�n r� betegs�ge kimenet�re. M�s orvosok pedig az�rt tart�zkodnak a rossz h�rek k�zl�s�tõl, mert a vele j�r� kellemetlen szitu�ci�t�l akarnak mentes�lni. 

    A beteg t�j�kozotts�ga, az orvossal val� kommunik�ci� hat�konys�ga az al�bbi k�rd�sek alapj�n �t�lhetõ meg (a k�rd�sek a beteg sz�m�ra is seg�ts�g�l szolg�lhatnak, mit is kell felt�tlen�l tudnia):

Diagn�zis
Elmondta az orvos, hogy mi az �n probl�m�ja, mi a diagn�zisa?
Mit gondol: helyesek az elmondottak, vagy m�s betegs�gre gondol?

K�roktan
Tudja-e, hogy mi okozta a probl�m�j�t?

Progn�zis
Megbesz�lte betegs�g�nek s�lyoss�g�t az orvossal?
Tudja-e mennyi ideig tarthat a betegs�ge?
Tudja-e milyen gyorsan k�vetkezhet be javul�s?
Agg�dik-e amiatt, hogy visszat�r a panasza, vagy romlik az �llapota?
Agg�dik-e amiatt, hogy panasza hossz� t�von is befoly�solhatja az eg�szs�g�t?

Kezel�s
Tudja-e, hogyan akarja az orvos kezelni az �n panaszait?
�rti-e, hogy az orvos mi�rt az adott kezel�si m�dot tartja a legjobbnak?
Van m�sfajta kezel�s, ami �n szerint haszn�lhat?

Gy�gyszerel�s
Irt fel az orvos �nnek valamilyen gy�gyszert?
Tudja a gy�gyszer nev�t?
Tudja-e, hogyan seg�t a gy�gyszer?
Tudja-e, mikor kell a gy�gyszert bevennie, s mit kell tegyen akkor, ha egyszer elfelejti bevenni a gy�gyszert (vegyen be kettõt, vagy egyszerûen ne t�rõdj�n a kihagy�ssal)?
Ha a gy�gyszert n�gy �r�nk�nt kell bevennie, ez azt jelenti, hogy �jszaka is n�gy �r�nk�nt fel kell kelnie?
Tudja-e, milyen mell�khat�sai lehetnek a fel�rt gy�gyszernek (p�ld�ul �lmos�t, vagy �melyg�st, h�nyingert okoz)?
M�s recept n�lk�l kaphat� gy�gyszerrel egy�tt szedhetõ-e a fel�rt gy�gyszer?
A gy�gyszerszed�s ideje alatt ihat�-e szeszes ital?

Kieg�sz�tõ vizsg�latok
Rendelt-e az orvos valamilyen kieg�sz�tõ vizsg�latot (labor, stb.)?
Tudja-e, hogy e vizsg�latok eredm�nye mire lehet j�?

�letm�d
Javasolt-e az orvos b�rmilyen �letm�dbeli v�ltoztat�st, mint p�ld�ul doh�nyz�ssal, alkoholfogyaszt�ssal, �tkez�ssel, mozg�ssal kapcsolatos szok�sainak megv�ltoztat�sa?
Tudja-e, milyen m�rt�kû v�ltoztat�sra van sz�ks�g?
Kapott-e �tmutat�st arra vonatkoz�an, hogyan lehet a sz�ks�ges v�ltoztat�sokra a legk�nnyebben sort ker�teni?

Megelõz�s
Tudja-e, mit tehet panaszainak megelõz�se �rdek�ben?
Gondolja-e, hogy probl�m�ja m�sokat �s �rinthet a csal�dj�ban?
Mit tehet annak �rdek�ben, hogy csal�dtagjai elker�lhess�k, hogy �nh�z hasonl� helyzetbe ker�ljenek?

�sszefoglal�sk�ppen meg�llap�that�, hogy a kommunik�ci�t illetõen  el�gtelen az orvosok informat�vabb hozz��ll�sra val� �szt�nz�se �s a betegek jobb k�rd�sfeltev�sekre buzd�t�sa. Ezzel a k�t f�l ugyan k�l�n befoly�solhat�, de nem felt�tlen�l javul az orvos-beteg k�lcs�nhat�s egyens�lya, annak dinamizmusa.
Hat�sosabbnak tekinthetõ, ha - a k�t f�l kommunik�ci�s k�pess�g�nek fejleszt�se mellett - a betegnek az orvos fel� orient�l�d�sa ker�l elõt�rbe. Fontos kell legyen a beteg t�rt�net�nek, eg�szs�gi �llapot�val kapcsolatos tapasztalatainak, elk�pzel�seinek elmondat�sa, �rz�seinek az orvossal val� megoszt�sa. Az ilyen besz�lget�s az orvos �s a beteg sz�m�ra egyar�nt informat�v, s �szt�nzõleg hat az alapvetõ k�rd�sek felt�r�s�ra, az �rthetõ, feldolgozhat� t�j�koztat�sra.