A k�z�ss�g figyelme, a korai felismer�s, az orvos tud�sa seg�thet


A ment�lis k�rral �lõk – t�bbnyire akaratlanul, n�ha sz�nd�kosan – lassan m�rgezhetik maguk k�r�l a csal�di, munkahelyi l�gk�rt, elõbb-ut�bb �nrombol�v�, sõt olykor gyilkoss� is v�lhatnak. Minden �vben depresszi�sok t�zezrei k�s�relnek meg �ngyilkoss�got, negyedr�sz�k „sikerrel” j�r. 

Meglepõen hangzik, de sz�muk nagyobb, mint a gyilkoss�gok �ldozatai�. Õket pedig meg lehetne menteni, hiszen l�tezik a megfelelõ orvosi szolg�ltat�s, vannak hat�kony gy�gyszerek, ter�pi�k. Csak a bajt kellene felismerni, s idõben szakemberhez fordulni. B�rmelyik�k lehet a munkat�rsunk, esetleg fõn�k�nk, csal�dtagunk, lak�- vagy kert-szomsz�dunk, esetleg mi magunk is �rintettek lehet�nk. 

Mi is az a ment�lis (pszichi�triai) betegs�g? 

Gyûjtõfogalom, melybe minden olyan diagnosztiz�lhat� k�r, probl�ma, panasz belef�r, amelyet az �szlel�s, megismer�s, meg�rt�s (azaz a kognit�v k�pess�gek), az �rzelmek, a viselked�s abnormit�sai jellemezhetnek. Ezen �llapotokban a fell�põ v�ltoz�s k�rosan befoly�solja az egy�n kapcsolatait: mag�n- �s t�rsadalmi �let�t (kommunik�ci�j�t) rontja, h�tr�ltatja, lehetetlenn� teszi, hogy megtervezze a j�võt, hogy r�szt vegyen a feladatok megold�s�ban. 

Sokan nehezen fogadj�k el az am�gy b�rki �ltal tapasztalhat� t�nyt, hogy agyunk/tudatunk rosszul v�gzi funkci�j�t. Gyakorta csaljuk magunkat azzal, hogy fejlõd�s�nkkel az �llatvil�g f�l� emelkedve, szervezet�nk legfejlettebb r�sze, vagyis agyunk-lelk�nk-szellem�nk (tetsz�s, kult�ra, vall�soss�g szerint kiv�laszthat� a legmegfelelõbb fogalom) nem eshet a stressz vagy betegs�g �ldozat�ul. 

�gy a depresszi� jelentkez�s�t egyesek nem betegs�gnek, hanem ment�lis (esetleg jellembeli) gyenges�gnek fogj�k fel vagy a felborult otthoni �let, a munkahelyi probl�m�k sz�ml�j�ra �rj�k. (K�z�s a felelõss�g�nk: a ment�lis betegs�gek jobb meg�rt�se emberek sokas�g�t mentheti meg az utc�t�l, a rokkants�gt�l, a b�rt�ntõl, a korai hal�lt�l, a gyilkoss�gt�l.) 

Depresszi�. A szomor�s�g m�ly form�j�r�l van sz�, ez a lelki�llapot k�zelm�ltbeli vesztes�g, f�jdalmas esem�ny hat�s�ra alakulhat ki, de erõss�ge ar�nytalan a t�rt�ntekhez k�pest, tartama meghaladja a norm�lisan v�rhat� idõtartamot. 

A szorong�s ut�n ez a m�sodik leggyakoribb pszichi�triai betegs�g. Becsl�sek szerint a v�lt testi bajok miatt orvoshoz fordul�k t�z sz�zal�ka val�j�ban depreszszi�s. Rendszerint a 20-30-40-es �let�vekben kezdõdik. Szakemberek �gy l�tj�k, a XX. sz�zad m�sodik fel�ben sz�letettekn�l elõfordul�si gyakoris�ga nagyobb, mint a kor�bbi gener�ci�kn�l. 

A depresszi�s idõszak �ltal�ban 6-9 h�napig tart, de a betegek 15-20 sz�zal�k�n�l ak�r k�t �vn�l tov�bb is fenn�llhat, �s az �let folyam�n t�bbsz�r ism�tlõdhet. A k�rnyezet sz�m�ra teh�t nem elfogadhat� ments�g, hogy gyorsan j�tt, �szre se lehetett venni. Csak ritk�n veszsz�k komolyan, ha ismerets�gi k�r�nkben tapasztaljuk. Felm�r�sek szerint az amerikaiak fele napjainkban is �gy v�li, a depresszi� nem m�s, mint egyf�le szellemi, testi tunyas�g. A sok egy�b saj�tos v�leked�s mellett n�lunk is megtal�lhat� ez a n�zet. 

Kev�s laikus tudja, mirõl is van sz�. Az orvosi k�nyvek szerint a depresszi�s hangulatv�ltoz�sok az agynak az �rzelmeket fel�gyelõ rendszer�ben, a k�miai vegy�letek (inform�ci�hordoz�k) egyens�ly�ban �s a szab�lyoz�sban t�madt zavarra vezethetõk vissza. 

A depresszi� a munkak�ptelens�get okoz� betegs�gek list�j�n a m�sodik. A felnõttek h�t-nyolc sz�zal�k�t s�jtja (a teljes n�pess�gben gyakoris�ga 5 sz�zal�k k�r�li), s ha terjed�s�t nem siker�l meg�ll�tani, az eg�szs�g�gy ezen a ter�leten is �jabb milli�rdos kiad�sokkal sz�molhat. 

T�bbf�le testi baj is elõid�zheti (egyes gy�gyszerek depresszi�t okoz� mell�khat�sa is): hormon�lis, neurol�giai, k�tõsz�veti, autoimmun, r�kos k�rok, fertõz�sek, t�pl�lkoz�si zavarok egyar�nt felelhetnek �rte. 

A biol�giai kiv�lt� okok k�z�l fontos a hormonok szerepe. A havi v�rz�st k�zvetlen�l megelõzõ (premenstru�ci�s fesz�lts�g) �s a sz�l�s ut�ni hangulati ingadoz�sokat a hormonszint v�ltoz�sai okozz�k. A v�ltoz�s kor�ban l�võkn�l gyakran diagnosztiz�lnak depresszi�t (felm�r�sek szerint a p�ciensek 50%-�n�l), a mût�ti beavatkoz�s (m�h-, petef�szek-elt�vol�t�s) miatt menopauz�lis �llapotba ker�ltekn�l �gyszint�n. A depresszi�s f�zison valaha �tesettekn�l nagyobb es�llyel t�r vissza a betegs�g a menstru�ci� elmarad�s�val, am�gy a t�bbs�gn�l ekkor kezdõdik. Fokozott annak a vesz�lye, hogy hat�s�ra testi betegs�g alakul ki, illetve v�lik kr�nikuss�. A depresszi� legdr�maibb sz�võdm�nye az (�n)gyilkoss�g. 

A nõkn�l k�tszer gyakrabban jelentkezik, mivel õk hajlamosabbak az �nv�dra, magukat teszik felelõss�, ha valami csap�s �ri õket, csal�djukat. A f�rfiak ink�bb �tl�pnek a nem l�tezõnek tekintett bajon. A t�ma egyik eur�pai szaktekint�lye, Wolfgang Rutz, a WHO region�lis pszichi�triai tan�csad�ja, viszont �gy l�tja, ezt a levert lelki�llapotot fõleg „nõi” k�rk�nt tartja sz�mon a szakma is, holott a f�rfiak �ngyilkoss�g�ban igen magas ar�ny� lehet a depresszi� k�zvetlen hat�sa. 

A m�r n�pbetegs�gk�nt sz�mon tartott, minden �letkorban �s mindk�t nemben elõfordul� depresszi� felismer�se, meg�rt�se, a diagn�zis elfogad�sa a gy�gyul�shoz vezetõ �ton az elsõ l�p�s – hangzott el a Magyar Pszichi�triai T�rsas�g legut�bbi k�zgyûl�s�n. A fel nem ismert vagy nem kezelt betegs�g s�lyos eg�szs�gk�rosod�st, �s szoci�lis, �letviteli �s egzisztenci�lis gondot okoz a beteg, valamint k�rnyezete sz�m�ra. 

A klasszikus t�netcsoport fõleg a nõk depresszi�j�nak klinikai k�p�t t�kr�zi, �m �jabb vizsg�latok szerint a biztosan depresszi�snak minõs�thetõ f�rfiakn�l az ingerl�kenys�g, az agressz�v magatart�s, az idõszakos d�hkit�r�sek, a cs�kkent �n�rt�kel�s, illetve az alkoholhoz, k�b�t�szerhez val� menek�l�s is e k�rra utal� jelz�s lehet. 

A depresszi�hoz t�rsul� alkoholizmus vagy droghaszn�lat (ami el is fedheti az alapbetegs�g k�p�t) sokkal gyakoribb az „erõsebb” (val�j�ban gyeng�bb) nemn�l. Ha a fenti t�netek az addig j�l „mûk�dõ”, a t�rsadalmi k�rnyezetbe j�l illeszkedõ, kiegyens�lyozott f�rfin�l jelentkeznek, mindig gondolni kell a depresszi�ra is. 

Nem magyar saj�toss�gr�l van sz�, az EU-csatlakoz�sra v�r� orsz�gok egym�st k�vetik a depresszi�s lista �l�n. K�lsõ megfigyelõk oly aggaszt�nak v�lik a helyzetet, hogy az uni� �j programokat ind�tott a megelõz�sre. Nagy sz�ks�g is van r�, mert egyre fiatalabb koroszt�lyokat fenyeget a baj. 

Gyerekkori depresszi�s betegs�g h�z�dhat meg a k�zelm�lt t�bb dr�m�ja h�tter�ben (gondoljunk a k�t tizen�vesre, akik iskolat�rsukat fojtott�k meg, s a legut�bbi gyilkos l�v�ld�z�sre, amikor huszon�vesekkel v�gzett egy 25 �ves „�mokfut�”). Ez a k�r felelhet a gyerekek �ngyilkoss�g��rt, akik az iskola�v v�ge t�j�n a csal�dt�l, sz�monk�r�stõl, b�ntet�stõl val� retteg�s miatt ink�bb a hal�lt v�lasztj�k. 

Az elm�lt �vtizedben a serd�lõkori �ngyilkoss�gok sz�ma h�romszoros�ra nõtt az USA-ban, ez�rt az amerikai kongresszus 2,5 milli� doll�rt szavazott meg a t�ma kutat�s�ra. A munka j�r�szt haz�nkban zajlik majd. A gyerekkori hal�lokok sor�ban a balesetet az �ngyilkoss�g k�veti. 

A depresszi� �pp�gy, mint az autizmus, a skizofr�nia, m�nia, demencia vagy a figyelemzavar olyan agyi mûk�d�szavar, amely a szem�lyis�g �ps�g�t, egys�g�t, teljess�g�t �rinti. Az integrit�s az �lethez elengedhetetlen �rz�sek, v�leked�sek, t�rsadalmi viselked�si mint�k �sszess�ge, amelyek az egy�nt a m�sokt�l megk�l�nb�ztethetõ egyedd� teszik. 

Az egy�ni strukt�r�k nem a v�gzetet hordozz�k! B�r a sz�lõktõl �r�k�lt g�nek megszabj�k s�r�l�kenys�g�nket, utunkat, de alapvetõen a nevel�s, a k�rnyezet hat�rozza meg, hogy milyenek vagyunk, s lelkileg eg�szs�gesek maradunk-e. Az agy betegs�geinek kezel�se az agy milli�rdnyi idegsejtje k�z�tti kommunik�ci�t fenntart� k�miai h�rvivõk rendszer�re �p�t. 

A ment�lis betegs�gek sokkal gyakoribbak, mint gondoln�nk. Minden �vben az �tlagn�pess�gnek t�bb mint 28 sz�zal�ka lesz valamelyik betegs�gben �rintett, legt�bb embern�l elõsz�r az ifj� felnõttkorban jelentkezik, �s a legterm�kenyebb �veinket �rinti. H�tmilli� amerikai gyerek, serd�lõ hordozza a t�neteket, �t sz�zal�kukn�l m�r a szervek mûk�d�s�re kihat� k�rosod�ssal, �s a seg�ts�gre szorul�k 50 sz�zal�k�t nem kezelik. Ez vonatkozik a t�neteket mutat� korosabbak, a 65 f�l�tti n�pess�g 15–25 sz�zal�k�ra is. A f�l nem ismert depresszi� az idõsekn�l tov�bb rontja fizikai �llapotukat, nehez�ti a kezel�st, gondoz�st. A s�lyos depresszi� 2000-ben 17,5 milli�nyi amerikait �rint. A WHO �s a Vil�gbank elõrejelz�se szerint 2020-ra az �llapotb�l fakad� eg�szs�gprobl�m�k, illetve az �ngyilkoss�g miatt a depresszi� a legt�bb embert elpuszt�t� betegs�gek rangsor�ban a m�sodik helyen fog �llni. 

Ha sem az egy�n, sem k�rnyezete nem ismeri fel a bajt, ha a beteg nem jut el szakemberhez, ha nincs diagn�zis �s kezel�s, a ment�lis bajok k�ros�tj�k az egy�n fizikai eg�szs�g�t, komoly terhet r�nak r� �s a biztos�t�kra. A csal�d, a t�rsadalom nagy �rat fizet – gondoljunk a csal�don bel�li, az iskolai erõszakra, a t�rsadalmon k�v�lre hull� fiatalokra, az �ll�s- �s otthontalanokra. A b�ntet�s-v�grehajt�si int�zetek lak�inak t�bb mint 7%-a ment�lisan s�lyos beteg. Az USA-ban a kezeletlen betegek miatti termel�skies�s 150 milli�rd doll�r �vente, az �szszeg nagyobb r�sze megtakar�that� volna, ha a tb ugyan�gy fedezn� a ment�lis probl�m�k kezel�s�t, mint az egy�b betegs�gek�t. Am�gy pedig minden 17. percben �ngyilkos lesz az USA-ban valaki. �vente f�lmilli�an tesznek annyira „komoly" k�s�rletet, hogy az �gyeletre ker�lnek, s t�bb mint 30 ezren meg is halnak. A fiatalokn�l ez a 3. hal�lok, az egyetemista koroszt�lyban a kettes sz�m�. A vil�gon �vente 1 milli� hal�l�rt felelõs az �ngyilkoss�g, a 14–44 �v k�z�tti nõkn�l ez a m�sodik hal�lok. Prevenci�j�hoz �sszefog�sra van sz�ks�g. A szakemberek szerint l�tsz�lag minden �ngyilkoss�g megelõzhetõ, a szakad�k a tud�sunk �s a cselekv�s�nk k�z�tt hal�los! A stigma, a k�z�ss�g elfordul�sa, elutas�t�sa jelenti a legnagyobb g�tj�t annak, hogy a (ment�lisan) bajban l�võ megkaphassa a sz�ks�ges seg�ts�get. 

�jabban kapcsolatot fedeztek f�l a depresszi� meg a sz�v-, �rrendszeri �s n�h�ny m�s betegs�g k�z�tt. A sz�let�s k�r�li probl�m�k n�velik a k�sõbbi ment�lis bajok elõfordul�s�nak val�sz�nûs�g�t. A szorong�sos zavarok em�sztõszervi k�rt is okozhatnak. Az �tkez�si zavarok hozz�j�rulhatnak a sz�vpanaszok kialakul�s�hoz. Azok a stroke-betegek pedig, akiket depresszi� ellen kezelnek, jobban gy�gyulnak �s tov�bb �lnek. A f�rfiak csontjai �ltal�ban v�dettebbek, mint a nõk�, k�r�kben kevesebb (lenne!) az oszteopor�zis rov�s�ra �rhat� t�r�s, e csoportban a csontt�megveszt�s egyik magyar�zata a s�lyos �s kr�nikus depresszi�. 

A sok negat�v t�ny ut�n j� h�rk�nt k�v�nkozik ide, hogy a ment�lis k�rok z�me a legt�bb �ltal�nos betegs�ghez hasonl�an k�nnyen diagnosztiz�lhat� �s hat�konyan kezelhetõ.

Depresszi�r�l van sz�, ha az al�bbiakb�l legal�bb �t�t tapasztal (az elsõ kettõt mindennap, eg�sz nap, legal�bb 2 h�ten �t): 
– �lland�sult szomor�s�g �s �ress�g �rz�se; nyugtalans�g, ingerl�kenys�g; 

– m�r nem �rdekli �s nem jelent �lvezetet az a tev�kenys�g/idõt�lt�s, amit valaha szeretett, bele�rtve a szexet is; 

– tan�cstalans�g, bûntudat, �rt�ktelens�g�rzet; 

– �lmatlans�g (insomnia), kora hajnali �bred�s vagy �ppens�ggel „t�lalv�s”; 

– az �tv�gy megv�ltoz�sa; 

– lecs�kkent energia, f�radts�g, lelassults�g �rzete; 

– neh�z a koncentr�l�s �s az eml�kez�s; 

– az �ngyilkoss�g k�r�li gondolatok, vagy maga a k�s�rlet; 

– �lland�sult testi t�netek, amelyek nem reag�lnak a gy�gykezel�sre. 

Bipol�ris zavar (m�s sz�val m�ni�s-depresszi�s zavar). Olyan �llapot, amelyben az egy�n s�lyos m�lypontokat (depresszi�) �s eg�szen v�gletes, a helyzethez nem illõ feldobotts�got (m�nia) �l �t. A m�ni�s epiz�d n�h�ny napt�l p�r h�napig tarthat. A t�netek k�z�tt szerepelhet: 

– cs�kkent alv�sig�ny; megn�vekedett besz�dig�ny; 

– zavarodotts�g, idegess�g; olyan cselekv�sbe val� bonyol�d�s, amelynek t�l nagy a rizik�ja, hogy f�jdalommal j�r, illetve k�vetkezm�ny�t, eredm�ny�t a k�lvil�g nem ismeri el; 

– megn�vekedett �nbizalom; 

– a beteg pszichotikuss� v�lhat, t�ves eszm�k �s hallucin�ci�k gy�t�rhetik. 

A depressz�v epiz�d k�t h�ttõl t�bb h�napig terjedhet, s ennek sor�n e beteget semmi nem �rdekli. A t�netek egyesekn�l n�h�ny nap, h�t alatt fejlõdnek ki, m�sokn�l hirtelen jelentkeznek, ilyenkor k�lsõ t�nyezõk (stressz, valakinek a hal�la, v�l�s) a felelõsek. 

Skizofr�nia. A beteg nem tudja elk�l�n�teni a val�s�gost az irre�list�l. Nem k�pes „norm�lis” �rzelmi reakci�kat mutatni, megfelelõen gondolkodni, besz�lni, viselkedni. 

A skizofr�nia �gynevezett pozit�v t�netei: rendezetlen, �sszef�gg�stelen gondolatok, �ssze nem f�ggõ dolgok k�z�tt ugr�l�, �rtelmetlen besz�d, a beteg a szavakat hangokkal, ritmusokkal helyettes�ti; t�veszme (p�ld�ul �gy v�li, valaki a szomsz�db�l ir�ny�tja a gondolatait); hallucin�ci� (olyasmit l�t, hall, �rez, ami nincs jelen). 

A skizofr�nia negat�v t�netei: a beteg nincs tekintettel m�sokra, nem mutat �rzelmeket, ker�li a szemkontaktust; kev�s mozdulatot, gesztust v�gez; adott szitu�ci�ban nem a megfelelõ reakci�kat mutatja, s egyes esetekben b�n�t� g�tolts�gba zuhanhat; hi�nyzik belõle az energia, eltûnik a belsõ k�sztet�s (spontaneit�s); m�r nem tal�l �lvezetet a valaha kedvelt dolgokban (anhedonia); nem k�pes kellõen �sszpontos�tani, figyelni.