A négy méter magas, pálmafa alakú szigetet 100 millió köbméter homokból a tenger közepére építik. Ha elkészül több mint 60 luxusszálloda, 4 ezer villa, 5 ezer apartman, vízividámpark, többszáz étterem, és bevásárlócentrum lesz rajta. Ez annyira vonzó volt a tehetősebbeknek, hogy három nap alatt közel 10 ezer lakást és villát értékesítettek. Az építőket is meglepte a gyors vásár, ezért rögtön hozzáláttak a következő vízinövény megrajzolásához.

A “pálmafa kettő” különös ismertetőjele, hogy a házak egy arab versikének szövegét rajzolják majd ki. A sziget másfélszer akkora lesz, mint az előző, és persze mindenből több és nagyobb kerül bele. Például egy lakosztályhoz yachtkikötő, és még saját korallzátony is rendelhető, ráadásul katalógusból. Kérésre a Vörös-tenger, a Maldív-szigetek, vagy akár a Nagy Korallzátony hiteles mása is beépíthető saját kis dácsánk vízikikötője alá.

Elsőként egy tízsávos autópálya készül el, ami egyenesen a tenger felé tart, és 11 kilométerre nyúlik be a vízbe. Kitaláltak egy játékot is, amivel a nyaralókat szeretnék sportolásra ösztönözni: minden nap elrejtenek egy aranyrudat a sziget valamelyik korallzátonyába. Aki megtalálja, meg is tarthatja.

Föld a vízben

Régen a világ tette Dubait a térképre, most Dubai teszi a világot - ezzel a szlogennel épül fel öt éven belül a Kínai Nagy Fal óta a legnagyobb ember alkotta képződmény, egy 300 földdarabból álló mesterséges szigetcsoport, amely a magasból a világ térképét rajzolja ki. Ez volt a cseles szigetmágusok legváratlanabb ötlete.

A tartályhajók a nap huszonnégy órájában szórják a sivatag homokját az óceánba az arab öböl partjainál. Az olajmilliárdosok kőkontinensét műholdak segítségével farigcsálják tökéletes formájúra.

A szigetek alakja az egyes országokéval azonos, ha tehát kedvünk tartja, megvehetjük mondjuk Franciaországot, Hollandiát, vagy épp Oslót, merthogy szerintük az is egy ország. Magyarország azért nem került rá a térképre, mert túl kicsi, és a róla mintázott sziget nem éri el a minimumot, vagyis a 30 ezer négyzetmétert.

Vlagyivosztok, Szentpétervár, és még vagy tíz orosz város persze rá tudott kerülni. A legolcsóbb sziget 50 millió dollárba, vagyis 1 milliárd forintba kerül, a legdrágább ennek a tízszerese. A legnagyobb harc állítólag New Yorkért és Moszkváért folyt, és akadt olyan vevő is, aki a tíz szigetből álló Ausztráliát készpénzben akarta kifizetni. A birtokok háromnegyedét egyetlen nap leforgása alatt értékesítették.

Állat- és növényfajok pusztultak ki

A két pálmafa, illetve az egy világtérkép alakú sziget egyébként összesen több mint egymillió négyzetméternyi új földterületet és 320 kilométernyi új tengerpartot eredményez majd.

Az építkezés során több millió tonnányi sivatagi és tengeri homokot hordtak el, átalakították a tenger medrét, a víz sótartalmát, és a hullámok mozgását is, mindez pedig értékes állat- és növényfajok kipusztulásához vezetett. De hogy ne érje szó a ház elejét: tengerbiológusok tucatjai utaztak az öbölbe, hogy gatyába rázzák a vidék élővilágát.